A fahéj élettani hatásai és fajtái – tények és érdekességek

A fahéj elnevezés igen találó, ugyanis ez a fantasztikus illatú fűszer valóban nem más, mint egy fa – pontosabban több különböző, a Cinnamomum nemzetségbe tartozó fa – „héja”, azaz kérge.

Hol terem a fahéj?

A fahéjfák trópusi éghajlaton találhatóak meg, a kérgükből kinyert fahéj így elsősorban Kínából és Ceylon szigetéről érkezik a fűszeres polcunkra, leggyakrabban darabolt rúd formájában vagy őrölt változatban. Előbbit kasszia néven is ismerhetjük, ennek magasabb a hatóanyag tartalma, mint a ceyloni fahéjnak, és a kumarin tartalma is magasabb, amely vérhigító hatással bír.

A fahéj termelésének megvan a maga metódusa. Az elültetett facsemetét 2 évig hagyják szabadon nőni, ezt követően pedig visszavágják, egészen a földig. Az ezt követő évben kihajtó ágakat aztán begyűjtik és lehántják a héjukat. Ennek a héjnak két rétege van, a külsőt eldobják, és a belső kerül végül felhasználásra: pár óra alatt kiszárítják és darabolva árulják a fahéj tekercset – minél vékonyabb, annál értékesebb.

Fahéjat a konyhánkban leginkább két változatban, őrölt porként vagy darabolt rúdként szoktunk használni sütemények, desszertek, kompótok, húsételek ízesítéséhez. Elmaradhatatlan forralt bor készítésekor, és teakeverékekben is gyakran megtaláljuk.

Fahéj, mint illóolaj

Ezeken kívül illóolaj formájában is megtalálhatjuk a boltok polcain. Ebben a formájában a testre és a lélekre is sok pozitív hatást gyakorol. Elsősorban antibakteriális, gomba- és fertőzésgátló hatásáról ismert, így diffúzorba csepegtetve nemcsak a szoba illatát teszi kellemessé, de a levegő is tisztább lesz a helyiségben, illetve az immunrendszerünk működését is fokozza. Nagy mennyiségű kalcium- és rosttartalma miatt javítja a szív egészségét. Nem utolsó sorban pedig meleg és nyugodt légkört teremt, enyhíti a feszültséget.

A fahéj sokszínű felhasználása és élettani hatásai

Aromaanyagai jótékonyan hatnak a közérzetünkre; nem véletlen, hogy az ókori Róma orvosai kedélyjavítóként írták fel gazdag pácienseik számára. XXI. századi kutatók pedig megállapították, hogy javítja az inzulinérzékenységet, és képes csökkenteni a magas cukortartalmú élelmiszerek – pl. gyümölcsök – elfogyasztását követő vércukorszint-emelkedés mértékét.

fahéj hatásai

A fahéj ezen jótékony hatásait a szakértők a fahéj aldehid tartalmához kapcsolják. Ha szénhidrátdús, cukros ételek mellé fogyasztjuk, segít a vércukorszint ingadozásának szabályozásában. Ez fogyókúra esetén is nagy segítséget jelent, ugyanis az étkezést követő vércukor emelkedés csökkentésével nem alakul ki farkaséhség. Ezenfelül a fahéj az anyagcserére is élénkítő hatással bír: serkenti az emésztést és a zsírbontást is segíti.

A nagy mennyiségű antioxidáns tartalom szintén a fahéj jótékony hatásainak listáját bővíti. A fahéjban nagyon sok erőteljes antioxidánst, például polifenolokat találunk. A szabadgyökök káros oxidatív hatásokat okoznak a testben, az antioxidánsok ettől védenek. A fahéjban található antioxidánsok erős gyulladásgátló hatással is rendelkeznek, így csökkentik bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát.

A fahéj fogyasztása 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára is ajánlott. Esetükben naponta fél teáskanálnyi fahéj fogyasztása jótékony hatást gyakorol a vérmarkerekre.

A fahéj fajtái

Fűszerként remekül illik főtt és sült gyümölcsökhöz, desszertekhez, piláfokhoz, de sült húsokhoz és a legkülönbözőbb közel-keleti és indiai ételekhez is. Négy fajtája ismert, a kasszia (Cinnamomum cassia), a valódi vagy ceyloni fahéj (Cinnamomum verum/zeylanicum), a batáviai kasszia (Cinnamomum burmannii) és a saigoni fahéj (Cinnamomum loureirii).

Kasszia fahéj

Ezek közül a kasszia a legelterjedtebb változat. Illata és íze egyaránt intenzív, bár magában fogyasztva kissé csípős és kesernyés. Küllemre robusztus, vastag, felszíne rusztikus, színe sötétbarna. Ételeink fűszerezésére kitűnő, ám csak korlátozott mennyiségben fogyasztható – ugyanis viszonylag nagy mennyiséget tartalmaz egy kumarin nevű vegyületből, amely túlzott bevitel esetén májkárosító hatású lehet. Emiatt egy átlagos testtömegű felnőtt embernek napi egy teáskanálnyi őrölt kasszia fahéjnál többet nem javasolt elfogyasztani.

fahéj

Ceyloni fahéjrúd

A jóval drágább „valódi”, avagy ceyloni fahéjrúd ránézésre is jól megkülönböztethető a kassziától. Színe világosabb, anyaga vékonyabb – már csak azért is, mert a valódi fahéjfának nem a teljes kérgét, hanem csak a kéreg belső, papírvékonyságú részét használják fel, amelyet aztán szivarszerűen feltekerve szárítanak ki. Illata komplexebb, íze viszont lágyabb, kevésbé kesernyés. Kumarint csak nyomokban tartalmaz, ezért nagyobb mennyiségben fogyasztható.

A batáviai kasszia Indonéziából, míg a saigoni fahéj Vietnámból származik. Hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a kasszia fahéj, de kumarintartalmuk még magasabb. A saigoni fahéj íze kifejezettebb és összetettebb, mint a kasszia fahéj, a vietnami konyhában levesek fontos ízesítője.