Fekete retek hatása és egyéb tudnivalók

A fekete retek – amely természetesen nem tévesztendő össze a feketegyökérrel – az egyik legelterjedtebb és legkedvezőbb árú téli zöldség Magyarországon.

A fekete retek – amely természetesen nem tévesztendő össze a feketegyökérrel – az egyik legelterjedtebb és legkedvezőbb árú téli zöldség Magyarországon. Szinte minden zöldségesnél kapható, finom és egészséges eledel, szinte egy tökéletes étrendkiegészítő, melyet már az ókorban is ismertek. De mit is érdemes tudni róla?

Így néz ki a fekete retek – ismerd fel könnyen kedvenc zöldségesednél!

A fekete retek a káposztafélék családjába tartozó növény, amelynek a gumóját fogyasztjuk. A fekete retek gumója első pillantásra talán úgy tűnhet, mintha cékla lenne. A kerekded gumó sötétbarna, már-már fekete színű, belseje azonban nem a cékla rózsaszínében pompázik, hanem fehér színű. A csípős ízű növényt jellegzetesen vastag, húsos, magasra növő zöld színű szárak jellemzik.

Hogyan terem a fekete retek?

Ha azt szeretnénk, hogy fekete retek teremjen a kertünkben, akkor azt a fekete retek magjának elvetésével indíthatjuk útjára. A fekete retek magjainak elvetése júniusban vagy júliusban történik, nagyjából 3 centiméteres mélységbe, alaposan megmunkált laza talajba tegyük. Gondozása egyáltalán nem bonyolult, nincs különösebb igénye. Érdemes azonban odafigyelni, hogy ne vessük túl sűrűn, és a gyomnövényektől, illetve az olyan kártevőktől, mint a cserebogár, is tartsuk tisztán a fekete retek ültetvényünket. Viszonylag több napfényt és vizet igényel, 15 fok körülötti átlaghőmérsékleten érzi magát a legjobban. Az ősz elején jót tesz neki a szerves trágyázás. A fekete retek betakarítása ősz közepén, októberben esedékes, még azelőtt, hogy elérkeznének az első fagyok. A fekete retek felszedésekor érdemes húsos, vastag szárát nem teljesen levágni, hanem hagyni rajta körülbelül egy 3-4 centiméteres részt. A szár ezen részének meghagyásával tovább marad meg a fekete retek frissessége. A fekete retek egyszerűen eltehető homokba téve, figyelve arra, hogy a fekete retek gumók ne érjenek egymáshoz. Így egész télen elérhető és fogyasztható a fekete retek, csak le kell mennünk érte a pincébe.

Fekete retek termesztése otthon – érdemes belevágni?

Ha szeretnéd kipróbálni a fekete retek termesztését otthon, ne habozz belevágni! Ahogyan a fenti leírásban is láthattad, a fekete retek elvetése, gondozása és betakarítása egyáltalán nem bonyolult folyamat. Amikre a legfontosabb odafigyelned a fekete retek termesztése során: legyen köztük elegendő távolság, kapjanak megfelelő mennyiségű vizet és napfényt, illetve a gyomlálásról se feledkezz el.

Fekete retek tudnivalók

A hónapos reteknél jóval nagyobb, fekete héjú, de fehér húsú fekete retek gasztronómiai felhasználása a többi retekéhez hasonlatos. Elsősorban nyersen fogyasztják – de nem magában, pláne nem éhgyomorra, mert a nyers fekete retek fogyasztása kellemetlen gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat. Remekül párosítható viszont a legújabb termékünkkel, a gluténmentes, csökkentett szénhidráttartalmú, fehérjében gazdag zsömlénkkel! Tehetjük ezenfelül különféle salátákba, smoothie-ba, illetve ki is préselhetjük a levét. A lereszelt fekete retekből teát főzhetünk, a felszeletelt vagy -darabolt zöldséget pedig kevés olívaolaj felhasználásával meg is süthetjük. (Számoljunk azzal, hogy ez utóbbi felhasználási mód esetén a retek kesernyés ízjegyei kerülhetnek előtérbe.)

A fekete retek hatása

A népi gyógyászat a fekete retket évszázadok óta köhögés és megfázás ellen, valamint az epetermelés serkentésére, a kőképződés megelőzésére is alkalmazta. Egyes vidékeken a retek kipréselt levét ősidők óta aranyér-ellenes szerként tartották számon. Máshol a fejbőr zsírosodása elleni hajmaszkot készítettek a fekete retekből. S bár a tudomány nem igazolta az összes, neki tulajdonított gyógyhatást, az ma már egyértelmű, hogy ez a csípős ízű retek valóban rendelkezik bioaktív hatóanyagokkal. Ha megfáztál, köhögsz, valamilyen légúti megbetegedésed van, lereszelt fekete retket egy kevés mézzel összekeverve javasolt fogyasztani. Az epekő megelőzésében leginkább úgy tud a fekete retek a segítségünkre lenni, ha a téli hónapok során hetente legalább egyszer fogyasztunk belőle. Ezzel az immunrendszerünk állapotát is javítani tudjuk. A legegyszerűbb és legcélszerűbb természetesen, ha a fekete retket nyers állapotában fogyasztjuk. Csodás salátát lehet belőle így készíteni: a megtisztított fekete retket reszeljük le, keverjük össze egy kis mézzel, felkockázott almával, egy marék dióval, és már kész is! A fekete retek saláta tetejére néhány csepp tökmagolajat is tehetünk. Remek íze van azonban a fekete reteknek úgy is, ha sütve esszük. A meghámozott fekete retket szeljük karikákra, és a szeletek mindkét oldalát sózva-borsozva süssük meg serpenyőben egy kevés olajon. A zsírosodás mellett a fekete retek olyan problémák enyhítésében is hatékony, mint a hajhullás vagy a korpásodás. A fekete retek rendszeres fogyasztása hozzájárul a haj egészségéhez, ragyogó megjelenéséhez. A hajunkon túl a fekete retek a bőrre is jótékony hatással van. Nagy mennyiségben található benne víz, így fekete retek fogyasztásával könnyen tarthatjuk magunkat hidratáltan, ami elengedhetetlen az egészséges és szép bőr érdekében. A fekete retek C-vitamin, foszfor és cink tartalmának köszönhetően a bőr frissességéhez is hozzájárul, de tartalmaz B1, B2 vitamint, vasat, kalciumot és magnéziumot is. Magas rosttartalmának köszönhetően a fekete retek segít megszabadulni a szervezetünknek a méreganyagoktól, így a bőrünk is tisztább lesz. Sőt, a fekete retek külsőleg alkalmazva is segítségünkre van a bőrünk tisztán tartásában. Természetes és hatékony arcpakolás készíthető belőle, ha a fekete retket egyszerűen finomra lereszeljük és a bőrünkre kenjük.

Tudomány a fekete retek mögött

Magyar kutatók igazolták például azt, hogy a kipréselt reteklé antioxidáns-tartalma kedvező hatással bír étrendi eredetű hiperlipidémia (magas vérzsírszint) esetén. A fekete retek emellett egy glükorafanin nevű vegyületet is tartalmaz. Ebből aprítás, reszelés, ill. rágás hatására, a mirozináz enzim segítségével szulforafán képződik. Kutatások szerint a szulforafán rákmegelőző, vércukorszint-normalizáló, vérnyomás- és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A retek rosttartalma pedig a bélműködésünkre és a koleszterinszintünkre van jótékony hatással. A retekfélékről még többet megtudhatsz a témában íródott részletes cikkünkből!

Tartalomhoz tartozó címkék: diéta