Mindennapi függőségeink

Szenvedélybetegségek

Szenvedélybetegségek – szakíts, ha bírsz!

A szenvedélybetegség egyben különféle függőséget is jelenthet számunkra. Olykor, akár egyszerre többet. Felismerésük fontos, komolyan vételük pedig erősen javallott, hiszen minden esetben súlyosak és tartósak testi és lelki egészségre nézve egyaránt.

Kialakulásukat egy (vagy több) bizonyos viselkedés ismétléséből táplálkozó öröm kényszeres keresése segíti elő, többnyire valamely anyag/étel/ital fogyasztása vagy használata által.

Az így nyert boldogság-érzet mindig rövidéletű, a hiány hamarosan újratermelődik. Az egyén toleranciaküszöbe egyre feljebb csúszik: olyannyira, hogy egy idő után a használt adagok vagy ismétlések gyakoriságából egyre több és több kell. Az ördögi kör egyre szorítóbbá válik, így művelője – a kényszerbetegség elszenvedője – egyre inkább elveszíti az irányítást élete felett.

Ilyen szenvedélybetegség lehet az alkoholizmus, a gyógyszer- vagy kábítószer-függőség, játékszenvedély, cukor-, vásárlás függőség, bulimia, anorexia, ortorexia (túlzott egészség kényszer), nimfománia, mobil telefon függőség vagy internet függőség, munkamánia.

Ezek közül amennyiben az alkoholizmusnak, bulimiának, anorexiának, ortorexiának nem csak lelki, társadalmi, de diagnosztizálható szervi tünetei is vannak, úgy kinövi a pusztán mentális betegség kategóriát. A WHO jelentése szerint csak alkoholizmusban évente 3,3 millió ember hal meg.

Bármely függőséggel nagyon nehéz szembenézni, beismerni, többek között a társadalmi elszigetelődés veszélye miatt. Amikor is a beteg magára marad problémájával. Éppen ezért, bár nem könnyű – hiszen a környezet gyakorta nyilatkozik kritikusan – nem szabad elzárkózni a visszajelzésektől, segítő észrevételektől.

Melyek a kiváltó okok?

1970-ben a kanadai Simon Frazer kollégáival elvégzett egy kísérletet patkányokon. Azt kutatták, hogy a drog-, és gyógyszerfüggőség hátterében vajon ténylegesen a drogok vegyi hatásmechanizmusa áll-e, esetleg örökölt maga a függőség? Az eredmény egészen meglepő lett.

A patkányokat két csoportba sorolták. Az 1-es csoportot nem mozdították ki laboratóriumi életközegükből, azonban minden alkalommal választhattak a morfiumos és a sima víz között.

Társaik, akik a 2-es csoportban voltak egy patkányvidámparkba kerültek, mely közel 200-szor volt nagyobb a klasszikus laboratóriumi ketrecméretektől. Bőségesen jutott számukra eleség, és számtalan játék (labdák, futtatókerekek).

Az eredmény az lett, hogy a patkányvidámparkban élő egyedek jóval kevesebbszer választották a morfiumos vizet, mint a másik csoportbéli társaik. A következtetés tehát, hogy a drogfüggőség sokkal inkább a stimulusok, pozitív ingerek hiányából fakad.

Konklúzió: találni kell helyettesítőt, mely a rossz beidegződésű szokások megtöréséhez.

A másik eshetőségre egy közelmúltbeli tanulmány mutatott rá: a függőség kialakulásában az agyi gyulladásos folyamatok, traumák is szerepet játszanak. Például a korai agyvelőgyulladáson átesettek jóval nagyobb arányban lesznek függők, mivel sérült agyuk jutalmazó központja.

Ilyen esetekben hatásosak lehetnek még a változásért tudatosan megtett lépések is. Nézzünk példát mondjuk a telefonfüggőségre:

  • Léteznek ma már különféle segéd-applikációk, melyek arra sarkalnak bennünket, hogy minél kevesebb időt töltsünk telefonunk nyomkodásával. Ilyenek a képernyőn feltűnő számlálók, mely olykor riasztó képet mutatnak arról, mennyi időt töltöttünk egy nap / egy héten / egy hónapban telefonunk képernyőjének nézegetésével. Vagy ilyen a Forest, azaz Erdő névre keresztelt alkalmaz is, mellyel virtuális fát növeszthetsz, ha nem babrálsz a telefonoddal.
  • Tristen Harris, a Google egykori design szakértője azt ajánlja, váltsuk át képernyőnket szürkére, hogy kevésbé legyen vonzó.
  • Rezgés kiiktatása: Egy 2012-es vizsgálat során a részt vevő vizsgálati alanyok közel 90%-a tapasztalta magán az úgynevezett „fantomrezgés-szindrómát”, mely annak hozadéka, hogy telefonunk állandó jelzései által örökös készenlétben állunk. Kapcsoljuk ki és megláthatjuk, mennyivel nyugodtabban telnek a mindennapok. Az üzenetek legtöbbje várhat.
  • Vannak bizonyos élethelyzetek, amikor telefonjainkat kikapcsoljuk. Például temetésen, esküvőn, színházban. Gondoljuk át, mi történik, ha ezeket a szabályokat kiterjesztjük, mondjuk a családi, baráti ebédek vagy összejövetelek alkalmaira?

Sokféle terápia segíthet kialakult függőségeink leküzdésében, a meditáción, hipnoterápián, mindfulnessen át az addiktív fülakupunktúráig. Sőt, olykor az a bevált megoldás, ha a hozzánk legközelebbállóakat ötvözzük is.