(L)Egyél jól!

Szántó Diána dietetikus rovata
Hajdina

Régi-új ismerős köret: a hajdina

A Toman Diéta első két szakaszát leszámítva bizonyos köretek fogyasztása is megengedett, ámde mértékkel. A megengedett köretek közé tartozik például a barnarizs, a bulgur, a kuszkusz, a köles és a hajdina. Az ún. álgabonák közül ismerkedjünk meg most ez utóbbival.

Szántó Diána dietetikus időről időre tippekkel és jó tanácsokkal lát el bennünket, hiszen hitvallása, „hogy elhatározással, akaraterővel, apró változtatásokkal és odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk érdekében.”

Szántó Diána

A hajdina – hasonlóan a köleshez – nem tartalmaz glutént, így ez a keserűfű-féle jól beilleszthető a gluténérzékenyek étrendjébe is. A hajdina (ismert még pohánka vagy tatárka néven is) a középkor óta ismert nálunk. A Kínából származó növény elődeink mindennapi étrendjének szerves része volt, főleg kását készítettek belőle, aztán később némileg feledésbe merült az étkezési szokások változásával párhuzamosan, azonban napjainkban újból felfedezték ezt a nagyszerű rost-és vitaminforrást.

Megtalálhatjuk nagyobb élelmiszerboltok, valamint bioboltok polcain is, számos formában árusítják: nyers szemes, valamint konyhakész dara, liszt vagy pehely formájában. A szemes hajdina általában a legolcsóbb változat, használható salátákba, de különböző édességekbe is (pl. chia pudinghoz) keverve. Készíthető belőle köret is, jó alternatíva lehet, ha unjuk már a rizst. A hajdinaliszt felhasználható önmagában, vagy más, glutént nem tartalmazó liszttel kombinálva. A natúr hajdinapelyhet vízben vagy (a Toman diéta negyedik szakaszában) növényi tejben megfőzve, zsírszegény joghurtba keverve egy maréknyi gyümölccsel fogyaszthatjuk.

A hajdina 100 grammja 343 kcal-t, 72 gramm szénhidrátot, 13 gramm fehérjét, 3,4 gramm zsírt, valamint 10 gramm rostot tartalmaz. Értékes kalciumot, magnéziumot és vasat tartalmaz. 10 dkg hajdina fedezi a felnőttek napi magnézium szükségletének kb. 60%-át. Ezen kívül jelentős B1-, B2- és E-vitamin forrás. Antioxidáns hatású anyaga a rutin, amely a vénás betegségek kezelésében, valamint a kapilláris vérzések és a sugárterápia következtében kialakult egészségkárosodások esetén is hasznos.

Magas rosttartalma – megfelelő folyadékfogyasztás mellett – hozzájárul a normál bélműködés fenntartásához. Fogyasztása a különböző daganatos megbetegedések elleni prevenció része lehet, metionin tartalma révén jól alkalmazható a krónikus májbetegek étrendjében. Szerves része lehet azon étrendeknek is, amelyekben nem javasolt a finomított pékáruk, kelt tészták fogyasztása – így a Toman Dietnek is.

Ha még nem olvastad Szántó Diána dietetikus korábbi, Rostos érvek című cikkét, ide kattintva megteheted: https://www.tomandiet.com/magazin/rostos-ervek-miert-mikor-hogyan/