(L)Egyél jól!

Szántó Diána dietetikus rovata
Magas vérnyomás

Magas vérnyomás-tegyünk ellene!

Szántó Diána dietetikus időről időre tippekkel és jó tanácsokkal lát el bennünket, hiszen hitvallása, „hogy elhatározással, akaraterővel, apró változtatásokkal és odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk érdekében.” 

Szántó Diána

A magas vérnyomás (hipertónia) az egész világot- de főleg a fejlett országokat- érintő népbetegség, Magyarországon a lakosság mintegy 44%-a küzd a betegséggel. Leginkább az idősebb generációt érinti a probléma és bár kialakulásában a genetika is szerepet kap, mégis sokat tehetünk a betegség kialakulásának rizikócsökkentésében.

Mikor beszélhetünk hipertóniáról?
A vérnyomás optimális értéke 120/80 Hgmm, vagy ennél alacsonyabb érték. Amennyiben tartósan 140/90 Hgmm-nél magasabb értéket mérünk, úgy mindenképp javasolt orvoshoz fordulnunk!

Milyen tünetek utalhatnak a betegségre?
Érdemes megjegyeznünk, hogy a magas vérnyomás lehet esszenciális- ebben az esetben kialakulásának hátterében más betegség nem mutatható ki. Másodlagos hipertóniáról beszélhetünk akkor, ha más betegség tüneteként jelentkezik a magas vérnyomás. Ebben az esetben a kezelés a kiváltó okoktól függően alakul, amelyet minden esetben szakorvos határoz meg. Ilyen kiváltó ok, betegség lehet például a krónikus vesebetegség, a különböző endokrinológiai betegségek, de okozhatja az érrendszert érintő fejlődési rendellenesség is.

A legtöbb esetben a magas vérnyomásra nem utalnak típusos tünetek, annak ellenére, hogy sokan- tévesen- a fejfájást, szédülést, orrvérzést vagy a krónikus fáradtságot ilyen tünetként azonosítják. Amennyiben tüneteket produkál a betegség, úgy azok a hipertónia okozta szervkárosodásokat jelzik. Ilyen tünet lehet a jellegzetes tarkótáji fájdalom, mely gyógyszer bevétele nélkül, spontán csillapodik; ezen kívül homályos látás, szédülés, fáradékonyság, valamint szemfenéki elváltozások fordulhatnak elő.

A betegség rizikófaktorai
Az esszenciális hipertónia ún. multifaktoriális eredetű betegség, kialakulásában a genetikai tényezőkön kívül szerepet kapnak a környezeti hatások is. Általában az idősebb korra jellemző a betegség megjelenése, azonban különbséget találunk a két nem között: férfiaknál gyakoribb még 50 éves kor előtt, míg nők körében gyakrabban fordul elő 65 éves kor felett.

A hasi típusú elhízás, a zsírszövet megnövekedett mennyisége, valamint a szükségletünkhöz képest tartósan magasabb kalóriabevitel emeli a pulzusszámot, a vérnyomást, valamint olyan hormonális elváltozásokat indítanak el a szervezetben (pl. a fokozott inzulintermelést), amelyek további problémákat eredményezhetnek (pl. érelmeszesedés). A mozgásszegény életmód, a tartós stressz, a dohányzás, valamint a nem megfelelő táplálkozás mind-mind hozzájárulhatnak a magas vérnyomás kialakulásához.

Milyen veszélyeket jelent a tartósan magas, kezeletlen hipertónia?
Magas vérnyomás esetén az erekben megnövekszik a nyomás. Minél kevésbé képesek az erek a szívverés pillanatában kitágulni, annál magasabb lesz a vérnyomás. Szívünknek a megnövekedett ellenállással szemben erősebben kell pumpálnia, mely az erek falának károsodásához vezethet. A kezeletlen hipertónia értágulatot, szívinfarktust, szív- vagy veseelégtelenséget, valamint stroke-ot eredményezhet.

Mit tehetünk a hipertónia kialakulása ellen?
Sokat tehetünk a betegség kialakulásának rizikócsökkentésében étkezésünk révén. Az ún. DASH-diéta (Dietary Approches to Stop Hypertension) alapelvei közé tartozik a sófogyasztás csökkentése; a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásának növelése; valamint a teljes kiőrlésű, rostdús élelmiszerek, a halak, sovány húsok és tejtermékek, olajos magvak valamint hüvelyesek étrendbe illesztése. Ezen kívül a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása, a dohányzás mellőzése, valamint az alkoholfogyasztás mérséklése szintén alapvető szerepet kapnak a megelőzésben. Amennyiben már kialakult a betegség, úgy ezen alapelvek betartása mellett szakorvos által felírt gyógyszer segíthet a vérnyomás normalizálásában.

Miért fontos az étrendi változtatás?
A tengeri halakban, valamint az olajos magokban található omega-3 és omega-6 zsírsavak olyan többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyeket szervezetünk nem képes előállítani, így ezeket mindenképp külső forrásból- az élelmiszerek valamint étrendkiegészítők útján- szükséges biztosítanunk. Az omega-3 zsírsavak fontos gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, ezen kívül hozzájárulnak a különböző szív-érrendszeri betegségek, az arthritis, a depresszió, valamint egyes daganattípusok kockázatcsökkentéséhez is. Az omega-6 zsírsavak hozzájárulnak a megfelelő agyműködéshez, támogatják az anyagcsere egészséges működését, valamint segítik a bőr és a haj szépségét.

A növényi rostok segíthetnek a koleszterin- valamint a vércukorszint normál szinten tartásában, valamint a hosszan tartó jóllakottság-érzet biztosításával segítik a testsúly normalizálását. A bogyós gyümölcsökben található ún. antocianinok támogatják az érfal rugalmasságát, az érrendszer egészségét.

A sófogyasztás csökkentésére azért van szükség, mert a só vízkötő képessége miatt növekszik a keringő vértérfogat és az így megemelkedő vérnyomás gyorsítja az érelmeszesedést. Kerüljük az ételek utánsózását, használjunk friss vagy szárított fűszernövényeket. Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, így például a különböző szószokat, mártásokat, félkész- és készételeket. Minden esetben ellenőrizzük a címkén a termék sótartalmát! Fogyasszunk minél több friss zöldséget, gyümölcsöt- káliumtartalmuk segíti szervezetünkben fenntartani a só egyensúlyát.

5 napos doboz tartalma