Inni vagy nem inni?

Jó e a kávé?

Kávé: barát vagy ellenség?

Kávé! Sokak már a szó olvastán is nagyot nyelnek; lelki szemeik előtt megjelenik egy csésze gőzölgő espresso vagy ristretto, érezni vélik a frissen őrölt kávészemekből készült ital semmi mással össze nem téveszthető illatát… Valljuk be őszintén: mi, magyarok, imádjuk a kávét; majdnem annyira, mint az olaszok. Persze sok mindent imádunk, ami nem feltétlenül tesz jót az egészségünknek. Vajon a kávéval mi a helyzet ezen a téren?

Kávétörténet dióhéjban – az Etióp-magasföldtől Illy Ferencig
A legenda szerint a kávét egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel a IX. században, amikor észrevette, hogy azok a kecskék, amelyek lelegelik a kávécserje termését, szokatlan mértékben felélénkülnek tőle. Egyesek a név eredetét is az etiópiai Kaffa tartományhoz kötik, míg mások az arab qahwah (éhségűző, étvágycsökkentő ital) szóból származtatják. A kávépörkölésről szóló első adatok mindenesetre Jemenből származnak. Magyarországra a török hódítók hozták el a kávéitalt. A közismert történet szerint a Török Bálint elfogása előtt tartott lakomán hangzott el a „hátravan még a feketeleves!” felkiáltás, amely átvitt értelemben a magyar nagyúr vasra verésére, konkrétan viszont az étkezés végén felszolgálandó kávéra utalt volna. Ezt a történészek kutatásai nem támasztják alá; szerintük a feketeleves egész mást – valamilyen vérrel készült mártást vagy levest – jelenthetett egykoron. A kávét mindenesetre a törököktől vettük át, máig használatos magyar elnevezése is a szó török alakjából (kahve) származik. Irodalmunkban és történelmünkben többször is komoly szerephez jutott. Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, vagyis a dámák diadala a fársángon című, 1799-ben írott költeményében több helyütt is feltűnik – egyebek mellett az „A kávé, a cúkor mért olly méregdrága?” verssorban –; az 1848-as forradalom pedig már egyenesen egy kávéházból indult útjára. A XIX. század végére a kávéházak váltak az irodalmi élet központjává; pezsgő művészeti élet folyt egyebek mellett a New York, a Centrál, a Japán és a Balaton kávéházban is. A világ kávékultúrájára legnagyobb hatást gyakorló magyar azonban kétségkívül Illy Ferenc volt. Ő találta fel ugyanis a pörkölt kávék szállítására és tárolására alkalmas aromazáró vákuumcsomagolást, majd pedig a mai presszókávé-főző gépek elődjét is.

Koffein a kávéban
A kávé egészségügyi vonatkozásai kapcsán mindenkinek a koffein jut eszébe először. Az ital élénkítő hatásáért elsősorban ez a vegyület a felelős. Az arabica kávéban 1,2-1,8; a robustában 2,4-2,7 százaléknyi koffein található. Egy adag presszókávé tipikus koffeintartalma 40-50 mg, míg a filteres gépekben, hosszabb idő alatt lefőzött kávéké 100 mg körül alakul. A koffein „alapból” növeli a vérnyomást, de csak az alkalmi fogyasztókban – a rendszeres kávéivóknál kialakuló koffein-tolerancia ezt a hatást általában semlegesíti. A koffein vérnyomásemelő hatását emellett a kávéban szintén megtalálható klorogénsav is korlátozza. Jó tudni ugyanakkor, hogy a klorogénsav és a koffein együttesen csökkenti a növényi élelmiszerekben található vas felszívódását, ezért fontos, hogy ilyen ételek fogyasztása után közvetlenül ne igyunk kávét, legalábbis ha vegetáriánusok és/vagy vashiányosak vagyunk.

Antioxidánsok és egyéb ínyencségek
A kávé persze nem kizárólag koffeinból áll. A szó szoros értelmében véve ezernyi más vegyület található még benne. Az összeset persze felesleges volna felsorolni, akad azonban néhány, amelyről mindenképp érdemes szót ejteni. Általában véve kiemelendő a kávé antioxidáns-tartalma, -kapacitása és -aktivitása. Az antioxidánsok igen fontos vegyületek, amelyek segítenek a szervezetnek megszabadulni a – normál mennyiségben természetes, de feldúsulva károssá váló – szabad gyökök semlegesítésében.

Két vegyületet név szerint is meg kell említenünk. Az egzotikusan hangzó kafesztol és kahweol alacsony koncentrációban rákmegelőző hatású, ugyanakkor túlzott bevitelük a vérzsír- és koleszterinszintünk megugrását okozhatja. Azt, hogy a kávénkban mennyi található ezekből a Janus-arcú vegyületekből, elsősorban a kávé elkészítési módja befolyásolja. A „zaccos” török, a forrázással készülő skandináv, továbbá a dugattyús kávéfőzőben készített francia típusú kávéban kiemelkedően sok kafesztol és kahweol van; míg az amerikai típusú filteres kávéban, az instant kávéporokban és a kapszulás gépekkel készült kávékban szinte kimutathatatlan a jelenlétük. A presszókávéban ideálisnak mondható koncentrációban található meg e két anyag: a koleszterinszintünket ezért nem emelik meg, de jótékony hatásukat rendszeres fogyasztás esetén minden bizonnyal ki tudják fejteni.

Kávé

Kávé

Mennyi az annyi?
Az egészséges életmódot folytató emberek közül a kávéfogyasztók általában véve hosszabb élettartamra számíthatnak, mint azok, akik egyáltalán nem isznak kávét. Ez azonban nem jelenti azt – még egészséges életmód mellett sem –, hogy minél több kávét iszunk, annál tovább fogunk élni! Van egy ideálisnak mondható mennyiség, amelyet nem javallott rendszeresen túllépni. Az előzőekben foglaltak nyomán nem meglepő, hogy ez a mennyiség a kávéfőzés módjától is függ. Túlzottan magas kafesztol- és kahweoltartalmuk miatt a francia, skandináv és török kávékat legfeljebb alkalmi jelleggel javasolt fogyasztani. A filteres és instant kávékból ellenben egy egészséges ember akár 4 csészével is megihat naponta, sőt, a kutatások szerint egyenesen ez a kávéfogyasztás optimuma. Az olasz típusú presszókávéból napi 2 csésze az a mennyiség, amely még nem emeli érdemben a szívbetegség kockázatát. Fontos az időzítés is – késő délután és este már nem tanácsos kávét fogyasztani, hacsak nem váltunk teljesen érzéketlenné a koffein élénkítő hatásával kapcsolatban. Ellenkező esetben a kései kávézás felboríthatja a bioritmusunkat, nehezítheti az elalvást. Kávéfogyasztásra a legalkalmasabb időpont a délelőtt közepe, ekkor vesszük ugyanis leginkább hasznát az ital élénkítő hatásának. A közvetlenül ebéd után fogyasztott kávé is egészségmegőrző hatású lehet, különösen, ha valamilyen vörös húst fogyasztottunk előtte: a kávé jótékony vegyületei, erős antioxidánsai ugyanis ilyenkor semlegesíthetik a vörös húsokban található, potenciálisan rákkeltő anyagok káros hatását. Ez utóbbi előnyök a koffeinmentes kávé fogyasztása esetén is érvényesülnek.

Mindez persze csak egészséges emberekre vonatkozik. Az egészségtelen életmódot folytatók, kiváltképp az erős dohányosok körében a kávéfogyasztók inkább rövidebb, semmint hosszabb élettartamra számíthatnak. A koffein várandós nőkre gyakorolt hatása nem egyértelmű, az érintetteknek célszerű ezt a kérdést megbeszélniük a nőgyógyászukkal. Akik pedig valamilyen konkrét betegségben szenvednek, illetve gyógyszeres kezelés alatt állnak, mindenképp kérjék ki kezelőorvosuk tanácsát, hogy ihatnak-e kávét egyáltalán!

Árva-Tóth Zoltán írása, a Toman Diet állandó szerzője

5 napos doboz tartalma