Üzen a testünk!

Tikkelés

A tikkelés, annak fajtái, és a mögötte húzódó okok

A tikkelés, akár szemrángás, akár más formában jelenik meg, zavaró és kellemetlen, fájdalommal nem jár általában, sőt, magától el is múlhat, de előfordulhat, hogy hetekig, vagy hónapokig megmarad a jelenség.

A TIC (vagy tikk) hirtelen jelentkező, akarattól független, céltalan és gyorsan ismétlődő mozgás, rángás vagy hangadás. Kifejezett pszichológiai vagy idegrendszeri okokra vezethető vissza. De lehet jele súlyosabb betegségnek is.

Kevesen tudják, hogy a tikknek számtalan formája van. Ezek rendszerezve a következőek:

  • Egyszeri motoros tic: pislogás, szemrángás, hunyorgás, arcrángások, hirtelen jelentkező akaratlan mozgások melyek leggyakrabban a szemet, száj körüli izmokat, ritkábban a nyakat, vállat és kar izmait érinti.
  • Egyszerű vokális tic: apró köhécselés, torokköszörülés, orrszívogatás, sziszegés, pisszegés.
  • Komplex vokális tic: mondatok ismételgetése, mely nem tartozik a beszéd témájához, kiáltások, hallott szavak visszhangszerű ismételgetése, illetlen szavak ok nélküli hajtogatása.

A tikkelés nem azonos a kényszeres, rögeszmés cselekedetekkel. Míg előbbi jelentés nélküli gesztus, addig utóbbi valamely nyugtalanító helyzetre adott válasz: például a kényszeres kézmosás vagy kézfertőtlenítés a piszkosság gondolata elleni védekezés.

Az akaratlan viselkedési forma napjában többször jelenik meg, sorozatosan. Stresszhelyzetben, szorongáskor fokozottabban. Előfordul az is, hogy a tikkek, eltűnnek hetekre, akár hónapokra is, másoknál pedig állandó problémát okoznak.

Vizsgálatok és kutatások során megfigyelték, hogy a tic, főként a társas kapcsolatokban és a kommunikációban szerepet játszó izomzatot és izomcsoportokat érint.

Leggyakrabban fiú gyerekeknél fordul elő, zömmel 6-7 éves korban (kamaszkorra általában megszűnik), amikor először kell iskolai közösségbe beilleszkedniük, és az elvárások megnőnek feléjük. Ilyenkor a legfontosabb valamely formában, beszélgetéssel, mesével, sok szerető öleléssel, simogatással oldani a fennálló feszültséget, szorongást, aggódást, megfelelési kényszert vagy túlhajszoltságot. Ez egyébként bármely életkorra vonatkoztatható megoldási gyógymód.

Abban az esetben, ha ez az irányvonal kevésnek minősül, a következő megoldásokkal élhetünk:

  • pszichológus felkeresése, hiszen többnyire lelki eredetű gondok okozzák a tikket
  • alkati kezelések: akupunktúra, kineziológia, fülreflexológia, homeopátia
  • a stressz kezelésének elsajátítása új viselkedésmintákkal: pszichoterápia, relaxáció, meditáció
  • szabad energiaáramlású mozgásformák választása: jóga, csi-kung, taj-csi

Kiváltó okok lehetnek még:

  • költözés
  • kistestvér születése
  • iskolába kerülés
  • haláleset
  • iskola váltás
  • konfliktus a családban
  • teljesítménykényszer
  • sok televízió, mobiltelefon vagy monitor nézés

A túl gyakori és zavaró ticet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Utalhatnak ugyanis komolyabb betegségekre, mint 

  • Epilepszia: a kisgyermekkori epilepsziák néhány fajtája arcgrimaszolással, szemrángással jár
  • Touerette-szindróma: súlyos idegrendszeri megbetegedés
  • Jelezhet gyógyszer mellékhatást
  • A szemrángás mögött ritkán állhat agydaganat is.