A belső és a külső harmóniája

A szépség

A szépség – és ami mögötte van

Kinek ne hangozna ismerősen az a sokat hallott mondat, mely szerint a szépségért bizony szenvedni kell? Ha talán szenvedni nem is szükségszerű mindenáron, de kemény és tudatos munka bizonyosan van mögötte. Nagyanyáink mondása is erre készít fel bennünket: 18 éves korig szépségünk ajándék. 25 felett már fegyelem kérdése, 40 esztendőnk felett pedig kemény munkával kell kiegészülnie, ha célunk a szépségünk és vonzó adottságaink minél hosszabb távú megőrzése.

A szépség megtartása évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Az ókori Görögország, Egyiptom és Róma asszonyai természetes és mesterséges szépségápoló szerek százaival, ha nem ezreivel igyekeztek elérni az akkori szépségideált. Krémmaszkok, gyógynövényes olajok, púderek, körömlakkok, szőrtelenítési eljárások, aromás fürdősók, hajbodorítás, és a szövetek vérellátásának javítására, pórusaik tisztítására szolgáló számtalan eljárás állt rendelkezésükre.

Etimológiailag a kozmetika szó megszületése is az ókori görög időkre tehető. A koszmeó ige jelentése „elrendez, rendben tart, ékesít”.

Az etruszkok időszámításunk előtt 900 évvel már a fogtechnikák kiváló mesterei voltak, fogakat pótoltak és szabályoztak. Borjak lecsiszolt metszőfogait használták alapul.

A perzsa nők előszeretettel alkalmaztak finom, csábító illatokat, ekkor születtek meg az első parfümök – írja Plinius római történetíró. A férfiak szakállukat tartották nagy becsben. Éjjelre, hogy semmit ne veszítsen formájából, burkot húztak rá.

A zsidó talmud szabálygyűjteménye szerint a férfi kötelességei közé tartozott felesége rendelkezésére bocsájtani a test-és szépségápoláshoz szükséges kellékeket: szappant, fogak ragyogását elősegítő tajtékkövet, nárdus balzsamot, fahéjkenőcsöt, rózsaolajat, szalamandrazsírt … és így tovább.

Az egyiptomiak comb- és lábkenőcsöket, mellolajakat használtak és a tarkó, nyak ápolására szánt különleges pasztákat. Pépes balzsamjaik voltak szeplők, ráncok és különféle archibák eltüntetésére.

A szépség nem csak a test, de a lélek harmóniája is
Mivel nem volt férfi és nő, akit már az antik korok hajnalán ne foglalkoztatott volna a szépség, gyorsan az egyik legnagyobb és legjobb bevételeket hozó kereskedelmi ággá nőtte ki magát a szépségápolás és piperecikkek csereberéje, áruba bocsájtása, ami az álmok és a vágyak elérését szolgálta.

Azonban ha azt gondolnánk, a szépség megőrzését inkább tapasztalati, semmint tudományos alapon művelték az ókoriak, tévednünk kell. Hiszen már évezredekkel ezelőtt a görög orvosok, köztük például Hippokratész egyik hű követője, a kappadókiai Aretaiosz felfedezte, hogy hiába a legkiválóbb kozmetikum, semmit nem segít, ha valaki búskomor vagy valamilyen lelki nyavalya gyötri. A bőrszíne elsápad, szépsége megfakul. Ezért deprimáltság ellen kénes gyógyfürdőt javasolt, amely csökkenteni képes a szellemi és fizikai fáradtságot, gyulladáscsökkentő, emésztésjavító hatásai mellett. Kollégája, Kritón római orvos is ugyanerre a megfigyelésre jutott és kozmetikai könyveiben a szépség ideáljává a lélek és a test harmóniáját emelte.

A szépség tehát nem csak kívülről, de belülről is fakad. Mentális egészségünk benne van mozdulatainkban, megformált szavainkban, tartásunkban, vonásainkban, mások felé tett gesztusainkban. Érték- és időtállóbb, szemben testi szépségünkkel, hiszen nem lehet lemosni, mint a kozmetikai sminkeket. Nem csorbítja az idő, mint bőrünk feszességét vagy hamvasságát. Nem fedhetik ráncok, öregségi foltok, sőt, a korral előrehaladva, ahogy ezt is gondozzuk, érleljük – hiszen ebben is rejlik munka, nem kevés – még kiforrottabb lesz, még erőteljesebben hat környezetünkre.

A görögök bálványa tehát a testi szépségideál alapjain túlmutatva, a kalokagathia (kalosz : szép, agathosz: jó), azaz a szépség és jóság elegye volt. Ezáltal az eszménykép által olyan egységet alkottak meg, amely által létrejött egy kerek egész szépségethosz. Erről pedig –sajnos – hajlamosak vagyunk olykor megfeledkezni, és a hétköznapi szépséget csak külsőségeinkkel azonosítjuk.

Ha erre – ne adj Isten – ráébredtünk, ne felejtsük: sosem késő változtatni. Külső szépségünk megtartása, óvása mellett váljunk belülről is jobbá, gazdagabbá és a szó minden értelmében: teljes értékűen szebbé.

Éves szőrtelenítés bérlet