Ne csak oldalni tanuld meg a stresszt, hanem barátkozz is meg vele!

Stresszkezelés

A stressz, mint pozitív faktor?

Szervezetünk kiválóan képes megbirkózni a rövid lefolyású stresszhelyzetekkel. A tartós, krónikus stressz ezzel szemben kirívó egészségügyi kockázatot jelent. Hatására felszaporodnak a stresszhormonok – köztük a kortizol -, melyek szintje huzamosabb időn át magas maradhat, komoly bajok forrását teremtve meg. Ilyen például a tartósan megemelkedett vércukorszint, fokozódhat a zsigeri szervek körüli zsírlerakódás és bizonyos rákbetegségek kockázata is megnő. Mindezen ismeretek alapján levonhatjuk azt a konklúziót, hogy a stressz beteggé tesz. De biztosan így van ez minden körülmények között?

1936-ban a Nature című lapban Károsító tényezőkkel előidézett szindróma néven ismertette Selye János a stresszelméletet.

A kutató tisztában volt azzal, hogy létezik jó, ún. eustressz, és rossz, azaz distressz. Sőt maga is vallotta, a stressz, az élet sója, ami izgalmasabbá is teheti mindennapjaikat. Ennek ellenére köznapi kommunikációinkban illetve a felénk tudósított közegészségügy információik alapján a stresszt kizárólag negatív kifejezésként használjuk. Arra alapozva, hogy a mellékvesék biztosan nem tesznek különbséget jó és rossz stressz között. Azt azonban figyelmen kívül hagyjuk, hogy agyunk képes szabályozni, hogyan reagálunk az életünkben adódó, minket érő stresszhelyzetekre.

Annak létjogosultságát igazolandó, hogy miért jelent gondot, ha egyoldalúan csak a stressz negatív oldalát domborítjuk ki, létezik egy amerikai tanulmány, amelyben 30.000 embert követtek nyomon nyolc éven keresztül. A kutatást azzal kezdték, hogy a részvevőknek feltették a következő kérdéseket: “Mennyi stresszt tapasztalt az elmúlt egy évben? Hisz abban, hogy a stressz ártalmas az egészségére?” Aztán halálozási nyilvántartások segítségével kiderítették, hogy a megkérdezettek közül 8 éven belül 43%-al nőtt meg az elhalálozás kockázata azoknál, akik az azt megelőző 1 éven belül krónikus stressznek voltak kitéve. Ez azonban csak azoknál volt releváns, akik úgy gondolták, hogy a stressz negatív hatással van az egészségre. Ezen arányszámok alapján, statisztikailag a 15. vezető halálok (megelőzve a bőrrákot, AIDS-t vagy a gyilkosságokat) tehát az a hit, hogy a stressz kizárólag roncsolólag hat szervezetünkre.

Azok, akik megtanulják, hogy a stresszreakciójukat segítségként értelmezzék, mint ami teljesítményüket segíti, tehát hogy a gyorsan verő szív voltaképpen a cselekvésre készít fel, a gyorsabb lélegzetvétel pedig több oxigént juttat az agyunkba, kevésbé stresszesek. Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy egy tipikus stresszreakció során a pulzusunk felgyorsul, véredényeink összehúzódnak, ez a jelenség pedig szív-és érrendszeri betegségekkel hozható kapcsolatba. A másként értelmezett stressz által azonban a pulzus ugyanúgy meglódul, de a véredények ellazulva maradnak, mely sokkal egészségesebb szív-és érrendszeri profilt mutat. Nem mindegy tehát hogyan vélekedünk a stresszről.

További okok és előnyök
A stressz elkerülése, életünkből való kiiktatása bár hasznos lépés, de a legtöbbször megvalósíthatatlan. Rengeteg energiát emészt fel, az elkerülő stratégia kudarcba fulladása pedig további stresszhelyzeteket teremt számunkra. Ördögi körbe kényszerítve bennünket.

Mi a megoldás?
A gondolkodási beállítódás megváltoztatása, kutatási módszerek alapján 3 lépésben történik:

  1. A pozitív stressz magjának elvetése, azaz érdemes újragondolunk a stresszhez fűződő eddigi viszonyunkat.
  2. A pozitív stresszel kapcsolatos, saját élményt jelentő gyakorlatok elvégzése.

Először idézzünk fel egy korábbi stresszélményt, amiből valami fontosat tanultunk. Szánjunk rá 10-15 percet, hogy leírjuk saját tapasztalatunkat, miként éreztünk akkor magunkat, és mi az, ami végül segített megküzdeni a helyzettel? Mit tanított nekünk az élmény saját magunkról, érzéseinkről, gondolatainkról, képességeinkről?

Másodjára gondoljunk egy aktuális stresszforrásra és próbáljuk meg összefoglalni szintén írásban, hogyan segítenek nekünk eddigi korábbi stresszhelyzetekből adódó tapasztalatunk jelen helyzetünkben?

    3. A stressz pozitív aspektusainak másokkal történő megosztása

Nagyon fontos volna tehát nem csak azt megtanulnunk, hogyan oldjuk, kezeljük az önmagunkban felgyülemlett stresszt, de azt is, hogy megváltoztassuk a stresszről alkotott véleményünket. Hiszen a tudomány válasza: mindezzel a testünk stresszre adott reakcióját is megváltoztathatjuk.

Éves szőrtelenítés bérlet

Bársonyos bőr télen-nyáron