Ez az "élet" jobban tetszik!

Toman Diet

A kulisszák mögött – interjú a budai központunkból

Más oldalról is megismerhettek minket, mondhatni, hogy beviszünk Titeket a kulisszák mögé! A budai szalonunkban dolgozó Zsófival beszélgettünk, aki a Toman Diet egyik tanácsadója. Sokan vele együtt vágnak neki az útnak, és ő kíséri végig egy-egy vendégünket a diétája alatt. Csupa mosoly, csupa jókedv, ő maga a motiváció! Ismerjétek meg Zsófit!

Izgulsz?

Zsófi: Nagyon izgulok 😉

Mióta dolgozol a Toman Dietnél?

Zsófi: Most januárban volt egy éve.

Tehát nem a kezdetektől, de majdnem?

Zsófi: Igen!

Mit tanultál?

Zsófi: Pécsett tanultam logisztikát, majd felkerültem a nagyvárosba, uszodában dolgoztam recepción. A párom látta Facebookon, hogy keresnek ide embereket – megkérdezte, hogy nem érdekelne e. Nem ismertem a céget, rákerestem. Előtte nem halottam semmit a Toman Dietről, pedig nálam állandó téma volt a diéta, a fogyókúra, sokat nézelődtem ebben a témában. Szimpatikus volt, amit találtam, elküldtem az önéletrajzomat és behívtak interjúra. Magán az interjún még tovább nőtt a szimpátiám, mindenki kedves volt. Behívtak próbanapra, és ott már tudtam, hogy nekem ez nagyon tetszik!

Az egészséges életmódról, diétákról tudtál valamit?

Zsófi: Igen, én ebben mozogtam nap mint nap, folyamatosan olvastam ilyen témájú oldalakat, cikkeket.

Akkor nem volt véletlen, hogy végül ide kerültél?

Zsófi: Nem, olyan sorsszerű volt! Irodában dolgoztam előtte sokáig, és az, hogy nem találkoztam emberekkel, abban megcsömörlöttem, és eldöntöttem, hogy olyan munkahelyet szeretnék, ahol emberekkel találkozhatok szemtől szemben.

Számodra nem okoz gondot, ha valaki bejön az utcáról és teljesen idegenül beszélgetni kell vele?

Zsófi: Nem! Ez az, ami jó benne. Bejönnek a vendégek és először ugyan érezhető a három méter távolság, de aztán elkezdünk beszélgetni és folyamatosan oldódnak. Jó érzés, hogy ez részben nekem is köszönhető és persze annak is, hogy látom, hogyan halad az életük, ahogy végigkísérem őket a folyamaton.

Látod a változást a vendégek életében?

Zsófi: Igen, és nem csak kilókban. Ahogy mennek le a kilók ők is megváltoznak és ahogy oldódnak, egyre közelebb engednek magukhoz és ez valami nagyszerű dolog. Ahogy haladunk együtt, úgy nyitnak ők is és befogadóvá válnak, bizalmuk van felém, és ez az, ami nagyon nagy feltöltődést ad nekem is.

Akkor te első kézből látod, hogyan függ össze a kilók száma a magabiztossággal, kisugárzással? Ez mennyire látványos?

Zsófi: Nagyon nyilvánvaló a változás. Ez az, ami nagyon-nagyon látszik. Jó végigkövetni, mennyit számít, hogy jól érzi magát, belefér a nadrágjába, úgy örül egy-egy méretváltozásnak – ezt isteni jó látni és hallgatni! Ráadásul saját tapasztalatból is tudom, hogy miről beszélnek, ilyen szempontból sem áll távol tőlem ez a téma.

Neked is volt súlyproblémád?

Zsófi: Igen, átéltem ezt. Elengedtem magam. Nagyon. Én sokáig, évekig keményen diétáztam és jól is éreztem magam, aztán jött – furán hangzik – a boldogság. Amikor a másik kedvéért kétszer vacsorázol, vagy többször. Nem volt olyan, hogy este, reggel, délben. Ettünk folyamatosan. Jól éreztem magam és kellett. Valahogy nekem volt szükségem erre, hogy jól érezzem magam és ne foglalkozzak semmivel. Addig folyamatos kontroll alatt tartottam a súlyomat. Az összes diétát, amit lehetett kipróbáltam, de ebben az időszakban nem figyeltem. Több mint fél éven át nagyon-nagyon elengedtem magam. Megvolt az eredménye.

Ilyen rövid idő alatt elszaladt az súlyod?

Zsófi: Nagyon.

Ebben az időszakban találtad ezt a munkát?

Zsófi: Igen, ekkor. Nekem ez volt a csúcs. Súlyban.

A Tomán módszerrel fogytál te is?

Zsófi: Igen. Úgy kezdődött, talán a próbanapon, vagy az első napomon. Szabina bejött és valami probléma volt a mérleggel. És kérte, hogy nézzük meg, hogyan kell használni a mérleget. Azt mondta: „ Zsófi állj rá a mérlegre.” Rá kellett állnom. Számomra az egy holtpont volt. Amikor kimondta a súlyomat. Na jó, akkor ezt most azonnal befejezem, gondoltam magamban. Bekerültem ebbe a közegbe és nézegettem a vendégkártyákat és csak azt láttam, hogy mindenkiről mennyire gyönyörűen mennek le a kilók. Akkor fogalmaztam meg, hogy nem engedhetem meg magamnak, hogy itt dolgozom és nem érzem magam jól a bőrömben. Én így nem adhatok másoknak tanácsot.

Tehát úgy tudsz a vendégekkel haladni, beszélgetni, hogy mögötted egy valóságos “Tomán” tapasztalat van?

Zsófi: Úgy tudtam nekik mesélni az ízekről, hogy magam is kóstoltam őket, nem csak valakitől hallottam, hogy milyenek. Pontosan tudtam, hogy ez kicsit sűrűbb, ez kicsit ilyenebb, olyanabb. Nyilván nem ez volt a legfontosabb, de hitelessé tesz. Ha esetleg nem úgy megy valaki számára, itt is a személyes, megélt élmény sokat ad hozzá, hogy átsegítsem egy ilyen szakaszon, előveszem a motivációs beszédemet, amik belülről megélt szavak.

Ráérzel, látod, hogy mi lehet egy-egy túlsúly mögött? Látod, hogy mi vezethetett ide?

Zsófi: Igen. Sokat beszélgetünk. Ezt nagyon finoman kell kezelni és nem én kezdeményezek, de előjön, minden előjön. Persze a legelején nem tudhatod, hol vannak azok a pontok. Viszont ahogy a kilók elkezdenek lemenni, ezek a belső dolgok is elkezdenek oldódni. Nagyon nagy összefüggés van a két dolog, a fizikai megjelenés és a belső stabilitás között.

Számodra ez munka?

Zsófi: Inkább hivatás. Iszonyatosan hálás vagyok azért, hogy itt lehetek. Nemcsak azért, mert magamat is sikerült helyre tennem, hanem mert annyi impulzust és annyi jó érzést kapok azáltal, hogy tudok segíteni másoknak. Azzal, hogy elmondom, mit egyen – ez talán közhelyesen hangzik – valakinek az egész élete megváltozik. És az, hogy én ennek a részese lehetek! Nagyon jó érzés, hogy valaki úgy fog emlegetni, hogy Tomán Szabina diétájával fogytam, Zsófival és neki köszönhetem.

Ez úgy hangzik, hogy téged a munkád során folyamatos sikerélmény érne.

Zsófi: Ez pontosan így van. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy dolgoztam jó néhány helyen és sosem volt problémám a korábbi munkahelyeimmel, de valahogy most először érzem azt, hogy vasárnap esténként már előre örülök a másnap reggelnek. Szívesen, jókedvűen járok be dolgozni. Mindig tudom, ki érkezik hozzám másnap és arra gondolok, de jó, hogy jön és beszélgethetünk. Jó érzés.

Tanulsz még?

Zsófi: Szeretnék.

Mit szeretnél tanulni?

Zsófi: Fotózást. Ez most még csak hobbi. Egy ideje már tart, de szeretném magam jobban beleásni. Nem mondom, hogy ebből szeretnék megélni, bár még az is elképzelhető, de ahhoz valami különlegeset kell hozni. Sok területe érdekel a fotózásnak. Még nem tudom pontosan, melyik terület, ez még alakul. Eddig egy tanfolyamon vettem részt és rengeteget tanultam belőle. Szívesen elvégeznék egy főiskolát ebben a témában. Teljesen kikapcsol, ha fotózhatok. Az utómunkák különösen. Órákat el tudok tölteni a gép előtt, formálom a képeket.

Mi tölt még így?

Zsófi: Utazás, kirándulás. Elmenni, egy hatalmasat sétálni, embereket látni, fotózni. Olvasni, zenét hallgatni.

Egyébként életmódot váltottál?

Zsófi:Igen. Azóta minden megváltozott, amióta sikerült leadnom a felesleges kilókat. Sokkal kiegyensúlyozottabb lettem. Előtte hajlamos voltam a depresszióra, befordulni – ilyenkor mindenkinek békén kellett hagynia. Most úgy érzem ezt meg sem engedhetném magamnak. Bejövök, a vendégek előtt nem lehetek rosszkedvű, szomorú, és mióta itt dolgozom a jó kedély magától értetődővé vált!

Mit látsz, mi a legnehezebb, annak, aki belevág?

Zsófi: Ami a legnehezebb, amitől a vendégek leginkább félnek, hogy hogyan fogják tudni megtartani az elért eredményeket, hogy nem jönnek vissza a kilók. Mit lehet ezzel kezdeni? Iszonyatosan félnek, amikor a harmadik szakasznál járnak és azt mondjuk nekik „rendben van, elérted a célodat”. Most tartsuk szinten az eredményt. Tartanak tőle, hogy mi lesz és inkább maradnának az előző szakasznál, nehogy visszajöjjenek a kilók. Ilyenkor nehezebb velük megértetni, hogy elértük a célt, de haladjunk tovább. Mert ugye nem azt akarjuk, hogy egy életen át diétázzanak. Eleinte félnek attól, hogy egyes ételekhez való visszatéréssel újra hízni fognak. Én pedig mindig elmondom nekik, hogy a hétköznapok szóljanak arról, hogy odafigyelnek az étkezésükre. Hétvégén viszont lehet egy napot bűnözni.

Van egy bűnözős nap?

Zsófi: Van 🙂 Persze nem mindenből bármennyit. De olyankor megengedem magamnak is azt a valamit, amit nem lehetne.

Te mit látsz, mi vezet a felesleges kilókhoz étkezés szempontjából?

Zsófi: Sokszor nem is a mennyiségben látom a fő problémát. Sokan például nem esznek egész nap. „Nincs időm enni, és útközben megveszem az 5 darab pogácsát, vagy édes süteményt.” És persze „este ettem ezt, meg azt”. Nálunk viszont megtanulják, hogy olyan nincs, hogy csak este eszel. Reggeltől folyamatosan eszel. Szóval első az odafigyelés, de kellenek azok a bűnös napok is!

Mivel bűnözöl?

Zsófi: Tej! Tejeskávé, kis tejszínhabbal. Nekem ez és persze nagyon bírom a sütiket. És a mákos gubát! Egyébként azért is kellenek ezek a bűnözések, mert amint megvonunk magunktól valamit, elkezd hiányozni. A tiltás egy idő után nem működik, mert besokallsz tőle. Azt hiszem, én is így lehettem ezzel annak idején. Mikor diéta, diéta, diéta évekig. Utána pedig mindent megengedtem magamnak. Persze, aki belevág, az valahol már eldöntötte, hogy bizonyos dolgokról lemond. Egy időre. Aztán ez is valahogy megváltozik, mert ahogy jönnek az eredmények, úgy már nem fog hiányozni a pacalpörkölt. Ahogy elindul a fogyás, már ennek a hiánya sem “fáj”. Természetesen az életmódváltásnak az is a lényege, hogy később ehetünk majd pacalpörköltet. Együnk is, de azért az első időszakokban tartani kell magunkat keményen.

Mit gondolsz, mit érzel, mi változott az életedben a fogyásnak köszönhetően?

Zsófi: Amikor megtörténik, hogy eléri az ember azt a súlyt, amiben valóban jól érzi magát, az fantasztikus. És ez is kihat mindenre. A belsőre, a stabilitásra. Például kevéssé vagyok irányító. Ez is egyensúlyba került, mert előtte többször voltam arra hajlamos, hogy kierőszakoljam, hogy mindig az legyen, amit én akarok. Nincs folyamatos kontroll a környezetem felé: belül is megerősödik az ember, biztonságban érzi magát.

Akkor kijelenthetjük, hogy ez felér egy terápiával? 🙂

Zsófi: Abszolút! Sok mindenre kihat. Az ember tényleg jól érzi magát, ha olyan testben él, ami tetszik neki. Például nyáron, mikor szorongunk a strandtól és a fedetlen testrészektől, szerintem mindenre rányomja a bélyegét. Ha nem úgy áll a nadrág, ahogy korábban állt és ahogy én akarom, hogy álljon. Hogy a boltban a negyven akárhányas nadrágokat kell nézegetnem, iszonyatosan frusztráló, és ez folyamatosan ott van bennünk és motoszkál. Ez a nyomás is lekerül az emberről.

És csak a nőkben?

Zsófi: Nem. A férfiakban is. Csak nekik talán nehezebb jön az elhatározás, mert a fogyókúra olyan csajos dolog, ciki. Pedig nem kéne, hogy így legyen! Ők nehezebben engedik el a pörköltet, mint a nők 🙂

Mit üzensz azoknak, akik még csak gondolkodnak, hogy belevágnak?

Zsófi: Egy percig sem szabad gondolkodni! Bele kell vágni és nagyon hamar búcsúzhatunk is a kilóktól, lemondások nélkül. Óriási sikerélményt érhetünk el, ami tovább visz minket a helyes úton. Az eredményes fogyás mellett számos dologra megtanít a diéta. Én például elkezdtem odafigyelni magamra, az egészségemre és a szervezetem nagyon hálás ezért. Ez az élet jobban tetszik.