Lenyűgöző komplexitás!

Bélflóra és agy

A bélflóra és az agy kapcsolata

Ma már széles körben ismert tény, hogy a bélflóra – más néven bélbióta vagy bélmikrobiom – összetétele hatással van egészségi állapotunkra. Egyensúlyának felborulását főleg emésztőrendszeri tünetekkel és megbetegedésekkel szokás összefüggésbe hozni. Emellett az is közismert, hogy bélflóránk immunrendszerünkkel is közvetlen és szoros kapcsolatban áll. Ez pedig nagyban meghatározza, mennyire tudunk ellenállni a fertőző betegségekért felelős kórokozóknak. Arról már jóval kevesebb szó esik, hogy a bélflóra összetétele az agyi-idegi folyamatainkra is jelentős hatással bír. Ez pedig közvetlenül befolyásolja mentális állapotunkat, hangulatunkat és viselkedésünket.

Mit értünk bélflóra alatt?

Ahogy az emésztésről szóló cikkünkben is megemlítettük, vékonybelünk csaknem steril, vastagbelünk azonban számos baktérium- és gombafajnak ad otthont. Ezek együttese alkotja a bélflórát, amelyben az emberi szervezetre nézve hasznos, semleges és káros egysejtűek egyaránt megtalálhatók. Összetétele tehát egyáltalán nem mindegy, hiszen ha a káros mikroorganizmusok kerülnek túlsúlyba, annak súlyos következményei lehetnek.

A bélflóra összetételét több dolog határozza meg. Sokat számít például, hogy természetes úton születtünk vagy császármetszéssel, továbbá, hogy anyatejes vagy tápszeres babák voltunk-e. Az antibiotikum-kúrák könnyen felboríthatják a bélflóra egyensúlyát, bár ez a kúrák után helyreállhat. Ebben fontos szerep jut a vakbélnek, amely egyfajta „lerakatként” szolgál a hasznos bélbaktériumok számára. (A számunkra hasznos baktérium- és gombafajokat nevezzük egyébként probiotikumoknak. Ezek egyike-másika kapszulázott formában kívülről is bevihető szervezetünkbe, ha a szükség úgy diktálja. Más részüket olyan erjesztett élelmiszerekben találjuk meg, mint a savanyú káposzta, a joghurt, a kefir vagy a natto.) Ezekből a baktériumokból és gombákból legalább annyi található testünkben, mint ahány sejtünk van; össztömegük pedig 1-2 kilogrammra tehető. Ez a milliárdnyi egysejtű élőlény több mint ezer különböző törzsbe sorolható. Egyes kutatók a bélflórát ma már önálló „szervként” tartják számon.

Összeköttetés a bél és az agy között

Első hallásra még az is furcsának tűnik, hogy az agyi folyamatok hatással lehetnek a bélműködésre. Az pedig még szürreálisabbnak hat, hogy a bélflóra visszahathat az agyra. Pedig mindkettő igaz. Az előbbit mindannyian megtapasztaltuk már. Az idegeskedésnek, a stressznek a bélműködésre gyakorolt hatása például közismert. Van, akinél székrekedést, van, akinél hasmenést, van, akinél hasi görcsöket okoz. De mi a helyzet az ellenkező irányú kapcsolattal? Miképp hat a bélmikrobiom az agyműködésre?

Nos, ennek többféle mechanizmusa ismeretes. Az egyikről érintőlegesen már említést tettünk. A bélflóra szorosan összefonódik az immunrendszerrel, amely viszont az idegrendszerrel is kapcsolatban áll. A bélflóra és az agy közötti kapcsolat egyik formája tehát az immunrendszer közvetítésével valósul meg. Ennél közvetlenebb összeköttetés is van azonban agyunk és egysejtű „utastársaink” között. Több olyan bélbaktérium is létezik például, amely képes a dopamin és a szerotonin nevű anyagok előállítására. Ezek a vegyületek – amelyek saját agysejtjeinkben is megtermelődnek – idegi ingerületátvivő anyagként és hormonként is működnek szervezetünkben. Mindkettő az ún. „örömhormonok” közé tartozik. Hiányuk, elégtelen mennyiségük depresszióhoz, apátiához, a társas viselkedés zavaraihoz vezethet. Mindemellett a bélben élő mikrobák és az agy közötti kapcsolat egy harmadik fajtája is ismert. Egyes fajtáik ugyanis képesek aktiválni az úgynevezett bolygóideget, ennek pedig szerepe lehet a Parkinson-kór kialakulásában.

Mit tehetünk mi az egészséges bélflóra fenntartásáért?

A fenti felfedezések hosszú távon forradalmasíthatják az orvostudományt. Előfordulhat, hogy egyes pszichiátriai és neurológiai kórképek kezelésében a probiotikumok is szerephez jutnak majd. Ettől azonban még messze vagyunk, ráadásul ez alapvetően nem is ránk, laikusokra tartozik. Az egészséges és kellően változatos, kiegyensúlyozott összetételű bélflóra fenntartása azonban rajtunk is múlik! Egészséges táplálkozással sokat tehetünk azért, hogy hangulatingadozások és viselkedési zavarok nélkül élhessük életünket.

Hogy miért is van ez így? Nos, azért, mert bélbaktériumaink döntően fermentálható (erjeszthető) élelmi rostokkal táplálkoznak. Ezeket pedig mi magunk visszük be szervezetünkbe az általunk elfogyasztott élelmiszerek révén. A kellően változatos összetételű bélmikrobiom fenntartásához fontos, hogy minél többféle rostforrást iktassunk be étrendünkbe. Fogyasszunk tehát rendszeresen a következő élelmiszerekből:

Azoknak, akik rostszegény, ugyanakkor finomított szénhidrátforrásokban, zsírokban, hozzáadott cukrokban gazdag étrendet követnek, gyakran sérül a bélflórájuk. Ez depresszióhoz, hiperaktivitáshoz, alvászavarokhoz vezethet, és egyes daganatok kialakulásának a kockázatát is növeli. Vegyük tehát komolyan a rostdús táplálkozásra vonatkozó ajánlásokat. Testi-lelki egészségünk múlhat rajta!