Viki naplója

Viki fogyása

9. rész – Önbizalom

SIKERÜLT!

El sem hiszem! Mára volt időpontom a Toman Diet központba, és erre a napra tűztem ki, hogy elérem azt a súlyt, amit évek óta nem sikerült: 62 kg (az itthoni mérlegemen). S ma reggelre ennyit mutatott a mérleg! Lefotóztam, elküldtem a páromnak, és a legjobb barátnőimnek. Mindenki gratulált, annyira, de annyira jól esett. A párom visszaírt, hogy egyik este mozduljunk ki, és ünnepeljük meg (hozzáteszem ez nálunk tényleg ünnepnapot jelent, olyan ritkán van ilyen.)

Bevallom, ez a diéta elképesztően sokat adott nekem.

Nem csak fizikai téren mentem végig változásokon az elmúlt pár hónapban, hanem lelkileg és önbizalmilag is kicserélődtem. Az elmúlt 5-6 évben a plusz kilóim miatt már annyira utáltam magam, hogy konkrétan voltak olyan események, amikre nem mentem el. Azt éreztem, hogy ez a test nem én vagyok, és nem szeretném, ha így látnának azok az emberek, akik régebbről ismertek. Szégyelltem magam. Mondhatjuk némi szociális fóbiának, vagy akár enyhe depressziónak, de nem is a titulusa a fontos, hanem az, hogy nem voltam boldog. Úgy éreztem, hogy csak telnek a napok, és persze teszem a dolgom, de igazából elvesztettem önmagam. Visszasírtam a régi testem, életem és életkedvem.A negyedik gyerekünk születése után 3 hónappal gyógytornászhoz jártam, mert annyira szétment a csípőm és akkora volt a túlsúly rajtam (+20 kg), hogy fájt mindenem.

Alig tudtam járni.

Emlékszem, hogy egyik este – a fektetések után – mondtam a páromnak, hogy elmennék sétálni. Éreztem, hogy hiányzik a mozgás, a kimozdulás. Gondoltam felsétálok a Citadellára (ami az otthonunktól kb. 15 perc gyalog). Gyakorlatilag 5 perc séta után le kellett ülnöm, bedurrant mindkét lábam. Annyira fájt a csípőm, hogy sírógörcsöt kaptam és szó szerint éppen, hogy csak hazabotorkáltam. A gyógytornász hatalmas tükrében nem értettem ki néz vissza rám, nem hittem el, hogy az én vagyok! Ha lenéztem a testemre azt éreztem, hogy ezt én nem akarom. Sokszor dúlt bennem az a mondat, hogy: adják vissza a testem és az életem! S nem a csíkok, vagy a rugalmatlan bőr zavart (ami 4 szülés után azt gondolom, hogy teljesen elfogadható), hanem a méret és az amorfitás.

Nem 20 éves akartam lenni újra.

Egyszerűen csak fitt, egészséges, vonzó NŐ és ANYA, aki szereti magát és az életet. Azt éreztem, ha így maradok, milyen példa leszek a négy gyermekemnek, s főként a három lányomnak.Az első három gyerekünket másfél éves korukig sikerült szoptatnom (amit hatalmas ajándéknak tartok a mai napig), de most az ötödik hónapnál kezdett elapadni a tejem. S mikor kérdezték tőlem, hogy kipróbáltam-e ezt+azt, hogy visszaálljon a szoptatás? Én tudtam, hogy ez lelki folyamat nálam, egyszerűen úgy éreztem, ennyit bírtam ezzel a testtel együtt élni, és borzasztóan szeretnék lefogyni. Ez van, van amikor mérlegel az ember – mégha nem is teljesen tudatosan produkáltam ezt – de úgy néz ki, most fontosabb volt az, hogy én ne menjek rá. Aznap mikor láttam, biztosan véget ért egy korszak és nem fogok tudni tovább szoptatni, kértem egy időpontot a Toman Diet központba, s rá pár napra el is kezdtük a kúrát.

Sokan kérdezték, hogy nem volt-e nagyon nehéz?

A válaszom: nem! Egyrészt, úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jól működő diéta, átgondolt, kitapasztalt, megbízható. Nem véletlenül működik annyi ember számára. Másrészt pedig jómagam annyira vágytam a végcélra, hogy meg se fordult a fejemben, hogy feladjam. S ha már belevágtam, az volt bennem, hogy akkor már álmodjunk nagyot, mert szeretnék újra annyit nyomni, mint a gyerekek előtt. Fura, de úgy érzem, hogy konkrétan visszakaptam az életem. Négy gyermek anyukájaként felelős vagyok azért, hogy hogyan élek: vegetálva, szenvedve, megkeseredve, vagy boldogan, aktívan, vidámságban. S úgy látom, hogy Ők is büszkék rám, ami elképesztően jó érzés nekem.

Rég éreztem ennyire jól magam!

Imádok reggelente tükörbe nézni, felöltözni és nem érdekel a korom és a ráncaim. Azt érzem, hogy a mostani énképem a helyén van és bízom benne, hogy ez minden másra is pozitívan hat. Az életkedvem a régi, mosolygok, csacsogok egész nap. Remélem a sportolásból is egyre több jut majd, mert azért ez a rész még kemény logisztikát igényel az életemben. De egyszer csak felnőnek majd ezek a gyerekek!

Éves szőrtelenítés bérlet