Viki naplója

Viki fogyása

10. rész – Új szokások, új alapanyagok – új lendület!

Beléptünk a diéta harmadik szakaszába, és azon veszem észre magam, hogy az eddig tiltott köretek mennyire nem hiányoztak az étkezéseimből. Néhány hüvelyes zöldség visszakerült a tányéromba; borsót és babot például nagyon szívesen fogyasztok ismét. Már ehetek barna rizst, kölest, bulgurt, kuszkuszt, de csak nagyon keveset kívánok belőlük. A lehetőség viszont ott van, bővül a paletta, jöhetnek az új menü ötletek.

Hihetetlen az is, ahogy gond nélkül betartom, hogy óránként megiszom a pohár vizemet. Saját szervezetemen vettem észre, mennyire jótékony hatással van a víz az emésztésemre, a bőrömre, az energiaszintemre. A vízfogyasztás tehát teljesen automatikussá vált az életemben és ezáltal a gyerekeim folyadékfogyasztására is sokkal jobban figyelek. Abban bízom, hogy nekik a megfelelő mennyiségű napi folyadékbevitel már automatikussá válik, mivel korán megszokják, hogy inni kell. Sokat, és lehetőleg vizet. Persze gyerekekről lévén szó ők azért néha limonádé formájában kapják a szükséges folyadékot, de a lényeg, hogy isznak.

Észrevettem azt is, hogy mennyire megváltoztak vásárlási szokásaim is. A rohanó hétköznapokban a legegyszerűbb megoldás egy szendvics vagy pékáru becsomagolása az uzsonnás dobozokba. Egy ideje már erre is nagyon figyelek, hogy a lehető legkevesebbet adjak ezekből családom tagjainak. Természetesen nem likvidáltuk teljesen a szendvicseket az életünkből, de a Toman diéta alatt jól megtanultam, hogy például sonkából csak a minimum 90% hústartalmú felvágottat veszem meg és mindig kerül valami finom zöldség is a szendvicsbe, vagy mellé ropogtatnivalónak.

A minap letöltöttem egy jó kis házi müzli receptet, ki is próbáltuk, de persze olyan gyorsan elfogyott, hogy a másnapi edzésekre már nem jutott. Nem volt mit tenni, újabb adagot készítettünk belőle, anyai szívemet pedig elöntötte a boldogság, hogy milyen szuper dolog is az, ami velünk történik: én újra szenzációsan érzem magam a bőrömben és ezzel párhuzamosan a gyerekeimet is egészséges életmódra szoktatom.

Egyre nyitottabb lettem az új receptekre, már „átlátok a szitán”, hogy milyen alapanyagok a kerülendők annak ellenére, hogy az adott étel egészségesnek van kikiáltva. Milyen alapanyag mivel helyettesíthető, mekkora az a mennyiség egy-egy élelmiszerből, alapanyagból, ami fogyasztható egy felnőtt vagy gyermek számára. Időt szánok a bevásárlásra, elolvasom az összetevőket és nem megszokásból teszem a kosaramba a termékeket. Figyelek a cukor tartalomra, a szénhidrát mennyiségére és simán visszateszem a polcra azt a terméket, ami nem egyeztethető össze az egészséges étkezéssel. Sokkal nyitottabb lettem az új alapanyagokkal, új receptekkel szemben és több időt próbálok szánni az étkezésekre. Hiszem, hogy a szervezetünk hosszú távon meghálálja ezt a fajta törődést. És alig várom a karácsonyi szünetet, hogy legyen végre időnk még több receptet letesztelni és beilleszteni a hétköznapi ételeink közé.